Először is, szeretned kell! Ez amennyire egyszerű, annyira pszichológiai, hiszen ha tetszik a fűző, sokkal könnyebben tolerálod az esetleges hátrányokat vagy korlátozásokat.
Ez a szubjektívebb kritérium mellett azonban vannak objektív elemek, amelyeket figyelembe kell venned, és vannak olyan jellemzők, amelyek minden fűzőben közösek.
A fűző formája jelentős jelentőséggel bír.
Különböző korokban különböző fűzőformák voltak elterjedtek. A fűzők néha rövidek, néha hosszúak voltak, néha átölelték a mellet, néha nem. Tapasztalatom szerint fontos, hogy a fűző elég hosszú legyen ahhoz, hogy lefelé is lehessen hordani. Ülő helyzetben az elülső merevítőnek nem szabad elérnie a szeméremcsontot. Ez fenntartja a kényelmet, miközben maximális tartást biztosít. Ez nemcsak az esztétikailag nem vonzó „dudorodást” akadályozza meg az alhason, hanem olyan támaszt is biztosít az alsó hasfalnak, amely megakadályozza a maradandó deformitás kialakulását.
A felfelé nyúlás alapvetően ízlés kérdése, feltéve, hogy a szabad alsó bordák a fűzőbe vannak zárva.
Általánosságban azt tudjuk javasolni, hogy a fűző legalább a mellkas alá nyúljon. Ha a fűző körülöleli a mellet, a melltartó nélkülözhető, ami különösen előnyös lehet mélyen kivágott nyári és estélyi ruháknál. A fűző megemeli a mellkast, ami automatikusan egy kicsit teltebbé teszi a mellkast. Ha a fűző átöleli a mellet, akkor a beépített kosaraknak köszönhetően még inkább támogató funkciót tölthet be.
Megtartja női alakját!
A fűzőnek ott kell különösen feszesnek lennie, ahol a test hajlékony. Ez különösen igaz a derék és a bordakosár alsó részén (az alsó 3-4 bordapár gond nélkül formálható!) Ezzel szemben ott nem lehet túl szoros, ahol a test csak kissé alakítható, azaz a csípő és a bordakosár felső része körül. Ott csak támaszt kell nyújtania, és meg kell akadályoznia a csúnya dudorok kialakulását. Különösen a felső és az alsó széle nem lehet túl szoros, különben bevág a bőrbe, ami csúnya és egészségtelen. Ideális esetben zökkenőmentes átmenetnek kell lennie a szűk derék és az alsó bordakosár, valamint a csípő és a felső bordakosár lazább cinktúra között.
A derék formája döntő fontosságú az összbenyomás szempontjából, különösen a derék hossza (a legkeskenyebb terület függőleges kiterjedése). Minél hosszabb a derék, annál nagyobbak a viselővel szemben támasztott követelmények, mivel a derékhosszal
együtt nő a súlyosan szűkült terület. Másrészt annál finomabb és kecsesebb a sziluett. A viktoriánus korban ezért a lehető leghosszabb derék elérése volt kívánatos. A cél az volt, hogy kompromisszumot találjanak a hossz és az elviselhető szűkület között. A deréktól felfelé a sziluettnek a csípő és a mell felé kell terjednie, hirtelen átmenetek nélkül. Az alaknak esztétikusnak kell lennie. Egyes nők igyekeznek keskeny derekat elérni, és olyan fűzőket használnak, amelyek derékhossza legfeljebb 1-2 cm. A derék felett és alatt a fűző hirtelen kiszélesedik. Egy ilyen fűzőt természetesen könnyebb viselni, mint egy corset grande taille. Az eredmény azonban olyan sziluett, mintha egy keskeny öv vágná le a deréktájékot. Jó kompromisszumként 5-7 cm-es hosszú derékrész ajánlható. Ha a derék, a csípő és a mellrész között is egyenletes átmenet van, akkor nagyon jelentős feszítés nélkül is esztétikus eredményt lehet elérni. Ennek oka, hogy az ajánlott hossznál a derék teljes egészében a törzs bordamentes részén fekszik, amely különösen jól alakítható.
Kapcsolódó: 5 füzértípus & hogyan viseljük őket!